A mai leckében megnézzük a függvények felépítését. Szerencsére ezúttal sem kell túlgondolnunk a dolgokat.
package main
import "fmt"
func add(x int, y int) int {
return x + y
}
func main() {
fmt.Println(add(42, 13))
}
A fenti példában jól látszik, hogy a func kulcsszóval tudunk függvényt meghatározni. A kulcsszó után következik a függvény neve, ami a fenti példában add-ként lett meghatározva. A zárójelen belül pedig következnek az argumentumok. Itt jegyezném meg, hogy nem kötelező egy függvénynek, hogy argumentumot fogadjon el, viszont ha igen, akkor meg kell határozni az argumentumok típusát is! A zárójel után pedig azt is megadjuk, hogy milyen típusú értékkel fog visszatérni az adott függvény (int).
Visszatérve az argumentumokhoz: ha kettő vagy több egymás után következő argumentum ugyanolyan típusú, akkor egyszerűsíthetjük azok definiálását:
package main
import "fmt"
func add(x, y int) int {
return x + y
}
func main() {
fmt.Println(add(42, 13))
}
Visszatérési értékek:
Egy függvény bármennyi visszatérési értékkel rendelkezhet:
package main
import "fmt"
func swap(x, y string) (string, string) {
return y, x
}
func main() {
a, b := swap("hello", "world")
fmt.Println(a, b)
}
A fenti példában láthatjuk, hogy visszatérési értékként két string típusú változót határoztunk meg a függvény számára. A berékező két argumentum is string típusú (x és y), tehát a függvényt belsejében minden gond nélkül visszatérhetünk azok fordított sorrendjével. Ezek alapján a fenti függvény kap két szöveget és visszatér azok fordított sorrendjével.
A névvel rendelkező visszatérési értékekkel a következő cikkben foglalkozunk.